Régi típusú faredőnyök teljes körű javítása, festése, felújítása.
Az apróbb hibák elhárításától, a komolyabb javításokig, garanciával.
Leszakadt, akad, szorul, ferde, kiesett vagy eltört a lemez, foszlik a gurtni, pereg a festék, vagy csak elöregedett az egész redőny. Hívjon, és ha kell, újjávarázsoljuk régi redőnyét.
Miskolcon és környékén senki nem foglalkozik faredőnyök teljes felújításával, amely áll:
-A redőny kiszerelése
-Elszállítása
-Teljes szétszerelése
-Alapos tisztítása
-Sérült, vagy elhasználódott lemezek cseréje
-Hiányzó csavarok pótlása
-Lécek éleinek, külső, belső oldalának többrétegű festése
-A redőny teljes összeszerelése
-Visszaszállítása
-A redőny tengelyének zsírzása
-Beszerelése
Sokan próbálják saját kezűleg megjavítani, festeni redőnyüket kisebb nagyobb sikerrel. Sajnos nagyon rossz tapasztalatom van ezekkel a barkácsolt "munkákkal" kapcsolatban. Sokszor a rövid időn belül jelentkező komolyabb hibákat pontosan ezek a nem túl szakszerű javítások okozzák. Nem is beszélve a helyén történő festésről.
Az igények a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, a lakásépítések számának emelkedésével együtt nőttek meg ismét, persze a kor általános építészeti igénytelenségének megfelelően. A TÜZÉP telepeken kapható szabvány méretű, kapcsolt gerébtokos ablakokat redőnyszekrénnyel és redőnnyel ellátva is forgalmazták. A szocialista ipar silány termékével szemben a kisiparosok, vagyis a "maszekok" képviselték a magasabb minőséget. Jóllehet 20-30 %-al drágábban adták, de legalább borovi fenyőből készítették redőnyeiket.
Az 1973-as olajválság azonban - mint akkoriban mondták - begyűrűzött, és elérte a redőnyipar világát is. Hamar kiderült, hogy az alapvetően a Szovjetunióból érkező alap- és nyersanyagok "baráti ára" nem sokáig tartható, az öt éves világpiaci átlagár alapján számolt csúszóár-képzésből származó előnyök nem tartanak örökké. 1979-ben aztán bekövetkezett a radikális áremelés, ami a redőny további sorsát alapjaiban változtatta meg. A takarékosság jegyében megszületett a "Fenyőfűrészáru korlátozásáról" szóló hírhedt rendelet. Ennek lényege, hogy az építőiparban ettől kezdve tilos volt faredőnyt gyártani, mondván az behelyettesíthető mással. 1975-ben Kazincbarcikán, a BVK-ban meg is indult a műanyag redőnyléc gyártása, amelyet 1977-ben áttelepítettek Szekszárdra. Szükségszerűen felfutott a termelés, sőt divatcikké vált az új redőnytípus. Még olyan helyeken is lecserélték a fát műanyagra, ahol azok még hibátlanul működtek. Kiszélesedett a piac, mert az új anyaggal a redőnyszekrény nélküli ablakokra külső tokos rendszerben utólagosan, is fel lehetett szerelni a redőnyöket. Nagy hátránya volt ennek, hogy a tok jelentősen csökkentette az ablak bevilágító felületét és esztétikai szempontból sem volt felemelő látvány. A kisebb tok érdekében először megjelent az ívelt formájú redőnyléc, majd ennek miniatürizált változata, amely a mai napig ismert és forgalmazott termék.

FAREDŐNY

A fából készült redőny nagy előnye a kiváló hő- és hangszigetelés mellett a magas élettartam. A fa természetes jellege miatt barátságos környezetet teremt otthonunkban.
Miért jó a faredőny?
Mert szép: Az 1800-as évek utolsó harmadától jelentős épületeket redőnyök nélkül már nem kiviteleztek. Elődeink jó meglátással és kiváló műszaki érzékkel használták a redőnyöket. Az esetenként műalkotás szépségű szerkezetek rövid időn belül az épületek külső - elengedhetetlen eszközévé, belső díszeivé váltak.
Mert jó: Esztétikai értékükön túl hasznosságuk már azokban a kevésbé energiatakarékos időkben is jelentős volt. Télen és nyáron a hőmérséklet és a fény szabályozásában.Napjainkban tudományosan, mért adatokkal bizonyított, hogy jelentős mennyiség takarítható meg a környezetet károsító és pénzfaló fűtési energiából. De bizonyított az a tény is, hogy a faredőny egyedülálló 25-75%-os rés-léc aránynak köszönhető hangulatos, szellősen árnyékoló hatása következtében, a klímák által felhasznált elektromos energiából is jelentős mennyiség takarítható meg.
Volt olyan időszak, amikor az épületek külső megjelenése elhanyagolható szempontnak számított, abban az időben csúfították el számtalan műemlék és műemlék jellegű épület köztük olyan jelentős épületek, mint a Belügymini sztérium vagy a Nemzeti Bank homlokzatát műanyag redőnyökkel. De ezen épületek felújítás után már ismét hajdani szépségükben láthatók. .
Esslingeni redőny

Az ismert és széles körben elterjedt gördülő rendszerű redőnyök bölcsője Németországban, Esslingen városában volt. Itt élt a XIX. sz. második felében az az asztalos, aki megalkotta az első fából készült, hengerre gördülő és fémkapcsokkal összeállított, sínben futó redőnyt. Ezt az alaptípust a szakmában máig "esslingeni redőny" néven emlegetik.
Az esslingeni redőny magyarországi elterjedése a kiegyezés utáni nagy társadalmi-gazdasági fellendülés időszakára tehető, amikor minden korszerű megoldás azonnal gyökeret vert. Ennek a gyakorlatnak tudható be, hogy a század végére a Kárpát-medence Európa leggyorsabban fejlődő régiójává vált. Budapest belvárosában még ma is működik néhány századfordulós redőny eredeti szerkezettel, gyönyörű, rézből készült automata előlappal, amelyekbe elődeink (Korányi, Frölich, Magaziner, stb.) belegravírozták neveiket, büszkén vállalva termékeiket.
A második világháború után a redőny, háttérbe szorult az anyaghiány és a kereslet visszaesése miatt. A családi házakhoz persze továbbra is készítet a kis számú iparosság és a Redőnygyártó Vállalat redőnyöket, csakhogy az erre a célra alkalmatlan lucfenyőből, nem csoda, hogy a redőny kiment a divatból.
Csak hagyományos, régi típusú faredőnyök javításával, felújításával foglalkozunk! Kizárólag Miskolcon!
Függönykarnis felszerelés